Kedves Barátaim és Ismerőseim!
Igen, idáig jutottam, blogot írok...hogy miért is? Azt a közeli barátaim nagyon is jól tudják, de esetleg aki majd később csatlakozik hozzánk annak írok egy kis rövid összefoglalót arról, hogyan jutottam erre az elhatározásra.
Szóval igazából óriási fordulatot akkor vett az életem, amikor 2008 elején megismerkedtem jelenlegi párommal Erwin-nel, aki holland. (internetes társkereső oldalon, tudom hihetetlen, de igaz :). Akkoriban az IBM-nél dolgoztam éppen pénzügyi elemzőként, repülgettünk a 2 ország között majdnem 2 éven át, mikor is eldöntöttem, hogy feladom addigi egész életem és belevágok életem legnagyobb kalandjába: kiköltözöm Hollandiába! Akkor ez nagyon is jó ötletnek tűnt (magánéleti szempontból még mindig az természetesen), de karrierem szempontjából igazi öngyilkosság volt! Mielőtt kiköltöztem, az itteni fejvadász cégek hitegettek mindennel, hogy ha itt leszek tűzközelben a cégekhez, sokkal hamarabb találok munkát...mekkora hazugság volt ez, ma már tudom...szóval 2009 októberében kiköltözem Rotterdamba. 10 év folyamatos meló után (Keravill, Accenture, IBM) jó is volt egy kicsit lazítani, gondoltam rámfér! 2010-ben újúlt erővel vágtam bele a holland nyelvtanfolyamok világába és azt kell hogy mondjam, mára egész jól beszélek hollandul (na persze közel sem járok még ahhoz a szinthez, amit szeretnék). Még ebben az évben elkezdtem természetesen kapcsolatba lépni az itteni összes fejvadász céggel, küldözgettem az önéletrajzomat össze-vissza stb...de egy idő után be kellett látnom, hogy a pénzügyi válság közepén, holland nyelvtudás nélkül, kelet-európaiként, senkinek sem kellesz itt, akármi mást is sugall ez az ország kifelé a világ felé...Itt élve nagyon más minden..Kezdjük azzal, hogy a legtöbb fejvadásznak fogalma sincs az interjún, hogy Magyarország EU tag-e vagy sem...nevetséges.. Aztán folytathatnám azzal, hogy közlik veled: '' jaj de kár, hogy csak külföldön van gyakorlatod és nem Hollandiában'' - értik ez alatt azt, hogy húú ez a csak Kelet-Európából jött, ki tudja mit ér a diplomája, még mindig vannak olyanok itt mai napig akik azt hiszik rólunk, hogy valami nomád körülmények között élünk...hihetetlen...a múltkor valaki viccesen megjegyezte, hogy ti akkor mindig vodkát isztok????? ne zavarjon, hogy magyar vagyok és nem orosz....sokaknak olyan kép él a fejében egész közép-kelet európáról, hogy az egy egyetlen nagy gyűjtőtégelye a szegény volt kommunista országoknak.....na ezt még tudnám folytatni oldalalakon keresztül...de hagyjuk is mert csak felhúzom magam vele megint...és megint....
Szóval 2010 végére odáig jutottam,hogy minden mindegy, valami pénzkereseti lehetőség kell átmenetileg, legyen az bolti eladó, vagy adminisztrátor vagy mit tudom én....nos ez is túl optimista elgondolásnak bizonyult, ugyanis ebben az országban, nem kap alacsonyabb rendű munkát, mint amit eddig csináltál,,,szóval nekem közgazdász végzettséggel, 10 év gyakorlattal, szinte lehetetlen bármilyen alacsonyabb szintű melót kapni, mert azonnal jön vissza a válasz, hogy ''túlképzett'' vagyok a pozícióra. Röhögni fogtok, de jelentkeztem én már az összes ruhaboltba ( C&A, Zara stb....) semmi...az itteni mozik, gyorséttermek stb...csak és kizárólag diákmunkát alkalmaz, mert ugye a diák az olcsó és 23 év alatt nem kell a cégeknek csak a diák fizetést fizetni, nekem meg mint 35 évesnek, már a legmagasabb minimálbért kellene fizetni, szóval hülyék lennének engem alkalmazni.....
2010 végén sikerült egy cukrászüzemben 2ésfél napos mellékállást szereznem mint 'mosogató/kisegítő' most biztos mindenki tátott szájjal olvassa ezt, hogy a pénzügyes diplomámmal mosogatok...háát kicsit sem vicces, elmondhatom...
Ebben az egész borzalmas elmúlt 2 éves mukakeresési tortúrában, tudjátok mi segített túlélni? A kreatív hobby! Amiért Mátrai Orsi barátnőmnek örökké hálás leszek, ugyanis ki tudja hány évvel ezelőtt, vele festettem először ablakdíszt, majd decoupage-t, stb...és folytattam a szappan és gyertyakészítéssel és valahogy ebből jött a sütés-főzés iránti szeretet, mert ugye ez is kreatív munka és a végeredményt még meg is eheted! :) Persze az is közre játszott hogy Gabó barátnőmnél, olyan jókat ettünk mindig (itt szeretném reklámozni a oldalát ( www.gasztrogabo.hu) é s ki akartam próbálni, hogy én is képes vagyok -e rá...hááát eddig úgy néz ki, hogy igen :)
Na eljutottunk a mai napig, mikor is 2 év után még mindig itthon ülök a hét 3 napján, szerte-széjjel unom magam egyedül, egy olyan társaságkedvelő ember számára mint én, ez a halál, elhihetitek...aki ismer az tudja, mekkora party arc voltam otthon, minden héten buli vagy valami más..most meg a nagy semmi, pláne hogy itt egyetlen magyar barátnőm van Csilla (akinek itt és most köszönöm, hogy próbálja tartani bennem a lelket) , persze ő egész héten dolgozik, szóval vele sem tudok sokat találkozni...
Ezért jó hogy a sütés-főzés lefoglal és már hál istennek a cukrászüzemben is észrevették a főnökök, hogy van azért némi tehetségem a témához, és sokszor behívnak mosogatás helyett süteményt gyártani, ami szuper!!
De azért továbbra is unatkozom és ezért fogadtam meg Gabó tanácsát, hogy kezdjek blogot írni, így ki tudom magamból adni, ami dühít és valahogy legalább kapcsolatban maradok a külvilággal....
De blogot írni unalmas a mindennapjaimról ezért gondoltam valami témát kellene keresni és hááát mi lehetne inspirálóbb mint a főzés....ma már megint megnéztem nem tudom hányadjára a Julie and Julia (Két nő, egy recept) című filmet és ettől mindig feltöltődöm, mert a főzés is boldogsághormont szabadít fel, nemcsak ám az evés! De persze nem akarom most végigfőzni itt Julia Child szakácskönyvét (bár elgondolkodtam a témán), de van most pillanatnyilag egy jobb ötletem :) Mivel a főzős-evős-utazós műsorok a kedvenceim mint pl: Anthony Bourdain: No reservation vagy Bizarre Foods with Andrew Zimmern stb...kitaláltam, hogy mi lenne, ha megpróbálnék a világ összes országából recepteket összegyűjteni és megfőzni...azt még nem tudom, hogy hogyan, miként ( jó lenne, ha mindenhonnan tudnék szerezni egy előétel-főétel-desszert receptet, bár ezt a fejlődő országoktól nem biztos, hogy elvárhatom), de biztos sok kutatómunka vár rám, mert ahogy én tudom, most jelenleg hivatalosan 193 ország létezik a földön és még néhány nem elismert állam és persze nekem egy fillérem sincs,hogy világkörüli útra menjek, hogy helyileg tanuljam meg a recepteket, hacsak a Travel Channel nem vesz alkalmazásba (álommeló)...na mit szóltok? belevágjak?
Ja amúgy meg arra az elhatározásra jutottam, hogy adok még egy esélyt a pénzügyi szakmának ebben az évben (most csinálom jelenleg a bérszámfejtő/béradminisztrátor oktatást holland nyelven, amit elmondanék, hogy kicsit sem könnyű, mert középfokú holland nyelvtudással munkajogot tanulni, kicsit sem vicces...megvolt az első vizsga, ami 40 feleletválasztós kérdésből állt, persze én a 600 oldalas tananyagból eddig 200 fordítottam le és olvastam el, így az esélytelenek nyugalmával mentem a vizsgára...persze nem sikerült, de ez várható volt, de még így is büszke vagyok magamra, mert 20 válaszom így is jó lett a 40ből, szóval 50%, persze 28 kellett volna a sikeres teszthez, de követkető alkalommal júniusban remélem sikerül), és ha augusztusig nem sikerül pénzügyes melót találnom, azt hiszem szepterber 4én elkezdem a cukrász képzést, legalább a jövőben azt csinálom,amit szeretek és amihez tehetségem is van...
Na most hirtelen ennyi de folyt köv........
én először a hagyományos ázsia bambusz gőzölő kosarat használtam, de be kellett látnom, hogy az újabb verzió fémből sokkal hatékonyabb..míg a bambuszkosárban egy-egy adag 20-30 percig is párolódik, addig a fémben 10-15 perc alatt kész
